Gazdik írták...

"Szerintem sokat számít, hogy egy hörike milyen tenyészetből származik, és milyen volt a gyermekkora. Delthamster valódi hörcsögtenyésztő (nem csak "hobbyszaporító"). Betartja a tenyésztési szabályokat, és több generációra is vissza tudja vezetni a höri-családfát.

Szürikém 2010. január 17-én látta meg a napvilágot, Rocky és Zizi gyermekeként. Március elején került hozzám. Sosem felejtem el az első perceket, amikor óvatosan kikukucskált a forgács alól, ahová a szállítás alatt bújt.

Még sosem volt törpehörim, de hamar megtanultam bízni Benne! Bármit is csináltam, sosem harapott meg. Akár gyurmázhatnék is vele - ha akarnék - úgy, hogy Ő lenne a gyurma :D Hangját (pl. fenyegető csipogást, vagy támadás előtti kerregést) egyszer sem hallottam (mert Deltahamster biztosan kivágta a nyelvét :) úgy kellett rákeresnem a youtube-on, milyen egy agresszív hörcsög. Szerencsére az én kis Szürikém rendkívül kedves, barátságos. Nagyon szeretem Őt!
Nagyon sok fotó készült, ha esetleg szeretnél betekinteni Szürikém mindennapjaiba, itt megteheted:http://picasaweb.google.com/103806091901877731499
Egyszóval a Deltahamster-tenyészetet ajánlom mindenkinek!"

"A világ legszebb és legédesebb törpehörije a miénk! Tündéri, ahogy szotyikat és tökmagokat kiválogatva eszik, ahogy kinyúlva alszik, és ahogy szélsebesen szedi az aprócska lábait, mikor kiengedjük. Egy légtérben élek és alszom vele, mégsem zavaró, ha aktív. Szeret a ketrecre felmászva "edzeni", nálunk mindenki "Arninak" becézi :). Imádja, ha foglalkozunk vele, élvezi, ha kézben lehet, és egyáltalán nem harap. Egyszerűen ellenállhatatlan a bundája, muszáj mindig simogatni! :) Édes, amikor megijed valamitől és egy percre "lefagy", illetve az is, ha  gyorsan bemenekül a biztonságos gurigába, vagy a kis rongyocskája alá. Mindenkiek ajánlom, hogy szerezzen be magának egy kis szőrgombócot, aki szereti a kisállatokat és tud is bánni velük! Fontos, hogy óvatosan játsszunk vele, mert nem érzékeli a magasságot, illetve olyan kis törékeny az apró alkata miatt, mint egy kisbaba! :) Millió köszönet Hörcsimbiért! :D"

"A hörcsögünk, Kázmér élete

A höri februárban került hozzánk a 2010.január 17-én született alomból. A két hörcsögöt tartalmazó dobozkából ő volt a legéletrevalóbb, a tető levétele után rögtön két lábra állt és szaglászott. Sokféle névvariáció után cégül a Kázmér nevet adtuk neki.

Otthon egy kétszintes fémketrec várta, amit rengeteg tárggyal rendeztünk be, mint kezdő hörcsögtartók. A fél kókuszdió-héjon keresztül a színes házig és az átlátszó csőig minden megtalálható benne, egészen az evidens etetőtálkáig. Cipős dobozban szállítottuk haza, alig mertem megfogni, hogy betegyem új zugába. A ketrecében már két nap után tökéletesen eligazodott, olyannyira, hogy a mai napig a felső szint tetején csak a mellső mancsait használva „katonai kiképzésen vesz részt”, azaz körbemegy a felső rácsokba kapaszkodva úgy, hogy a hátsó lábai lógnak a levegőben. És hiába vettünk neki gyógynövényes fogkoptatót, csak azért is a rácsot rágja.

Kázmért minden este kivesszük kicsit rohangászni a szobában, ahol minden szekrény és fal közti résbe régi könyveket dugdostam. A polcra a laptoptáskám vállpántján mászik fel Tarzanként himbálódzva. Odavan a napraforgómagért, így meg is tanult pitizni, két lábon állva várja, hogy megkínáljuk. Nem szereti sem az almát, sem a répát. Most, hogy jó az idő, ki szoktam vinni az erkélyre és beleteszem az olajfa cserepébe, hogy ismerkedjen a földdel. Ilyenkor elrágcsál egy olajfalevelet és körbeszaglássza a fa törzsét.

A netről réti sas hangokat játszottunk le neki, hogy vajon mit reagál rá, körülbelül 1 másodpercig fülelt, aztán kimasszírozta a pofazacskójából a kaját, és elkezdett enni. Semmiképpen sem ijedős típus, ha belépünk a szobába, vagy véletlenül leejtünk valamit, esetleg keresek valamit a papírjaim között, akkor mindig előjön a vackából érdeklődni.

Az, hogy kezdetben még tengerimalacot szerettünk volna, már a múlté J."

 Fel