Teny�szt�s

A k�lyk�k m�r n�h�ny hetesen ivar�rettek, de a n�st�nyek els� fedeztet�s�vel v�rjunk kb. 3 h�napos korukig! (A h�mek els� fedez�s�vel is aj�nlott legal�bb eddig v�rni!)  A h�met �s a n�st�nyt saj�t tapaztalataim szerint csak a p�rz�s megt�rt��nt�ig szabad egy�tt tartani,mert cs�ny�n �sszehapahatj�k egym�st,ami komoly s�t�l�st �s ak�r az �llat pusztul�s�t is eredm�nyezheti. Ezenk�v�l ha egy p�r egy�tt van mindig,3-4hetente k�ly�k�ld�ssal lehet sz�molni, ami mind a gazdinak,mind az any�nak nagyon megterhel�. (A folyamatos vemhess�g-ut�dnevel�s r�videbb �letet, gyeng�bb ut�dokat eredm�nyezhet!) A vemhess�gi id� kb. 16-21 nap.

Az anya sz�m�ra a sz�l�s �s az ut�dnevel�s idej�re biztos�tsunk nyugodt k�r�lm�nyeket. A k�lyk�k csupaszon, csukott szemmel j�nnek a vil�gra. Jelenl�t�ket csak nagyon v�kony, s�r� hangjukr�l lehet felismerni. 2 h�tig csak szopnak, de ezut�n m�r a f�szket elhagyva (b�r anyjuk igyekszik visszavinni �ket), elkezdik k�stolgatni a szil�rd �lelmet. A k�lyk�ket 4 h�tig kell az anyjuk mellett tartani, ezut�n v�lasszuk sz�t �ket nemek szerint. A k�lyk�k neme nehezen, de meg�llap�that�; k�rj�nk meg egy tapasztalt teny�szt�t, hogy mutassa meg, mik�nt.

A vil�gos bund�t visel� t�rpeh�riket aj�nlott mindig egy s�t�tebb bund�t visel� t�rpeh�rivel p�roztatni. Teh�t ilyen form�n a pearl (feh�r-s�t�t cs�kkal), WhWh (full feh�r), Mandarin, B�zs, Camel, �s B�zs-mandarin, Pearl-mandarin - illetve most m�r vannak k�ztes sz�nek is - sz�n� h�riket aj�nlott vadassal, vagy saphire (ez a sz�rke), fekete vagy barna t�rp�vel p�roztatni. 

Az oka ennek az, hogy a vil�gos sz�rzetet visel� sz�l�k ut�dain�l nagy az es�lye a sz�rhull�snak / gyeng�bb a sz�rzet min�s�ge (v�konyodik) / a b�r�k is gyeng�bb / hajlamosak a b�rbetegs�gekre.

A pearl madarin �s mandarin h�rik hajlamosak az elh�z�sra, diabetes-re, a pearl mandarin h�rik h�tcs�kja egyre ink�bb kifakul, �s 1 �ves korukra hi�nyosss� ve�lhat a bund�juk, beteges lesz a sz�rzet�k.

Figyelem! A divatosabb sz�n� h�rcs�g�ket sokszor t�megesen szapor�tj�k, hogy meg tudjanak felelni a kereslet szabta ig�nyeknek. A teny�szt�knek nem nevezhet� h�rcs�gszapor�t�kn�l sajnos el�fordul, hogy a min�s�g helyett csak a mennyis�get veszik figyelembe. Az �gy vil�gra j�tt h�rcs�g�k sokszor genetikailag terheltek, �s fog�konyabban a betegs�gekre!

(Sok k�ly�k eset�n �n cukrozott tejet szoktam adni az any�nak,mert folyad�k is,energia is,de csak m�rt�kkel. Nem kell bele nagyon sok cukor!)

Latin n�v: Phodopus sungorus sungorus 
Angol elnevez�s: Djungarian Hamster 
N�met elnevez�s: Dsungarischer Zwerghamster

A k�lyk�k fejl�d�se

 1.    2.   3.   

4.    5.   6. 

                                                    7.   

Nemek meg�llap�t�sa

A nemek meg�llap�t�s�n�l azt kell el�sz�r is megn�zn�nk, hogy a k�t kis ny�l�s milyen t�vols�gra van egym�st�l. Fialal k�lyk�k eset�ben ez kezd� szemmel nagyon neh�z. Feln�tt �llatokn�l viszont egyszer�, mert a h�meknek nagyon t�vol van egym�st�l,(az egyik a has alatt �s �ltal�ban a her�k is kitapinthat�ak) a n�st�nyeknek pedig nagyon k�zel. 
Azt is megn�zhetj�k(ha k�ly�k a h�ri,akkor seg�thet!), hogy a hasa fel�li kis dolog mennyire nagy. Ha olyan mint egy pici pattan�s,akkor kisl�ny,ha kicsit kidudorodik akkor fi�.

Fel